Viselkedési Közgazdaságtan Blog

Viselkedési Közgazdaságtan Blog célja a terület bemutatása és népszerűsítése. A Blog Facebook oldalán, pedig további érdekességek és hasznos anyagok érthetők el. Like!

Képzés

Facebook

Portfolio Blogger

Viselkedési Közgazdaságtan

Hiperbolikus diszkontálás a halogatás képlete

2013.05.23. 16:52 Viselkedési Közgazdaságtan

A halogatás rengeteg területen megfigyelhető döntéseinkben (például halogatjuk a sportolás vagy egy új fogadalom elkezdését). Alapvetően ennek legfőbb oka az úgynevezett "jelenfelé való torzítás" (Present Bias), amelynek lényege, hogy az emberek aránytalanul többre értékelik azt amit azonnal kapnak, mint azt, amit a jövőben. Thaler híres példáját vagy a mályvacukor kísérletet szokták példaképpen említeni. A mályvacukor kísérlet lényege, hogy ha a gyerekek nem eszik meg a cukrot azonnal, akkor kapnak még egy cukrot pluszba. Mégis inkább gyorsan megeszik, pedig percek alatt 100% kamatot kaphatnának.

Ahhoz, hogy pontosabban megértsük a folyamatot a hiperbolikus diszkontálást szoktuk alkalmazni. Érdekesség, hogy először állatkísérletekben vették észre, hogy sajátos módon értékelik az időt, majd kiderült, hogy ez ugyanúgy az emberekre is jellemző (Ainslie, 1974).

A klasszikus diszkontálási modell (ez mind a mai napig legelfogadottabb modellezési forma, mivel egyedül ebben az esetben konzisztens a döntéshozó) szerint exponenciálisan nő az érték az idő múlásával.

Ez azt jelenti, hogy ha 10% az éves kamat, akkor a mai 1000 forint 1 év múlva 1000*(1,1)^1=1100 ér, míg öt év múlva 1000*(1,1)^5=1611 forintot.

Viszont a hiperbolikus diszkontálás szerint inkább csak lineárisan felszorozzuk az évek számát az éves kamattal. Tehát 10%-os kamat mellett 1000 forint egy év múlva 1000*(1,1)*1=1100 forint ér, de öt év múlva 1000*(1,1)*5=1500 forint ér.

Jól látható, hogy a hiperbolikus diszkontálás szerint a távoli értékeket alul becsüljük, míg a közelieket inkább felül. Alapvetően ezt az összefüggés biztosítja a bankok számára a biztos profitot.

Viszont a Viselkedési Közgazdaságtanban leginkább elterjedt modellezése a diszkontálásnak a kvázi-hiperbolikus (Quasi-Hyperbolic) diszkontálás, néha szokás Béta-Delta diszkontálásnak is nevezni. Az ötlet Phelps és Pollack (1968) modelljén alapszik, amely a generációk közötti makrogazdasági döntéseket vizsgálja és azt mondja, hogy mindegyik generáció az exponenciális diszkontálást használja, de az éppen aktuális generáció a jövőbeli generációk hasznosságát kevésbé veszi fontosnak, mint a sajátját, így azokét még egy további Béta (kisebb mint egy) paraméterrel beszorozza. Ezt az ötletet Laibson (1997) használta fel, hogy az egyéni diszkontálást írja le. Így a kvázi-hiperbolikus modell szerint exponenciálisan diszkontálunk, de minden jövőbeli eseményt még egy további Béta paraméterrel csökkentünk. Így modellezi azt, hogy a jelent túl értékeljük.

Maradva az előző példáknál, ha az éves kamat 10% és ez a Béta paraméter 0,8, akkor egy év múlva az 1000 forint (1/0,8)*1000*(1,1)^1=1375, míg öt év múlva  (1/0,8)*1000*(1,1)^5=2013-at ér.

Tehát a Béta paraméter fejezi ki a jelenfelé torzítás mértékét. Minél kisebb béta annál inkább fontos a jelen számunkra így annál többet akarunk a jövőben a mostani veszteségeinkért cserébe. Ez a modell már nagyon jól kezelhető matematikai tulajdonságokkal bír és a két legfontosabb megfigyelést (jelenfelé való torzítás és, hogy idővel csökken az idő egységnyi értéke) is jól leírja. Ennek ellenére az emberi viselkedést a legjobban az általánosított hiperbolikus diszkontálás írja le, ami viszont nehezen alkalmazható közgazdasági kérdések matematikai modellezésénél.

Kulcsszavak a témában:

  1. Hiperbolikus diszkontálás (hyperbolic discounting)
  2. Általánosított hiperbolikus diszkontálás (Generalized Hyperbolic Discounting)
  3. Kvázi-hiperbolikus diszkontálás (Quasi-Hyperbolic Discounting)
  4. Projekciós torzítás (Projection Bias)

Hivatkozások:

Ainslie, G., W. 1974. Impulse control in pigeons. Journal of the Experimental Analysis of Behavior 21 (3): 485–489.

Phelps, E., S. and R. A. Pollack 1968.On Second Best National Saving and Game-Equilibrium Growth. Review of Economic Studies, XXXV, 201-208

Laibson, D. 1997. Golden Eggs and Hyperbolic Discounting. Quarterly Journal of Economics 112 (2): 443–477

Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot Facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

https://viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/api/trackback/id/tr185314633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neruo 2013.05.25. 14:03:40

Remek cikkek. Érdekesek, informatívak és korrektek. Remélem idővel népszerűvé válik a blog, és a témák sem fogynak ki. Sok sikert hozzá! :)

Viselkedési Közgazdaságtan 2013.05.26. 12:21:32

Köszönjük. A téma folyamatosan bővül, szerencsére rengeteg érdekes téma van még hátra.