Viselkedési Közgazdaságtan Blog

Viselkedési Közgazdaságtan Blog célja a terület bemutatása és népszerűsítése. A Blog Facebook oldalán, pedig további érdekességek és hasznos anyagok érthetők el. Like!

Képzés

Facebook

Portfolio Blogger

Viselkedési Közgazdaságtan

Amiben Magyarország a legjobb

2013.05.29. 12:51 Viselkedési Közgazdaságtan

Pontosabban Ausztria után közvetlenül Magyarország a legjobb. Ez nem más, mint a szervfelajánlás, azaz hogy hány ember hajlandó donorként szerveit felajánlani (például halála után) egy másik ember életének megmentéséért. Az alábbi ábra összefoglal különböző országokat szerint, hogy hány százaléka az embereknek ajánlja fel szerveit a hivatalos adatok szerint.

donor.JPGEz alapján jól látható, hogy két nagy csoportra oszthatók az országok. Az egyikben nagyon magas arányban ajánlják fel a szervüket, míg a másikban nagyon alacsonyan. Számos ötlet felmerült, hogy miért pont így alakult ki a két csoport:

  • Kulturális oka van? De akkor a svéd és a dán miért van két különböző csoportban, ahogyan az angol és a francia...
  • Van aki nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra? De akkor Hollandia, ahol nagyon sok pénzt költöttek toborzásra miért áll rosszabbul, mint Magyarország, ahol szinte semmit.

Végül egy sokkal egyszerűbb magyarázatot találtak (Johnson & Goldstein, 2003) arra, hogy mi lehet a háttérben. Ez pedig egyszerűen az úgynevezett Default Effect (Alapértelmezett hatás). A két típus között egyszerűen annyi a különbség, hogy másképp teszik fel ugyanazt a kérdést. Dániában arról kell nyilatkozni, hogy felajánlja-e a szerveit. Míg Magyarországon arról, hogy nem szeretné felajánlani. Más-más az alapértelmezett. Magyarországon azért ilyen magas az arány, mert aki külön nem nyilatkozik, hogy nem szeretné, annak úgy veszik, hogy felajánlotta, míg Dániában fordítva. Egyszerűen ez az apróság okoz rengeteg országban donor hiányt.

De, ami még érdekesebb, hogy rámutat arra, hogy milyen erős hatás az alapértelmezetten felajánlott opció. Tehát, ha valaki valamit el akar érni, akkor az általa kedvelt lehetőséget tegye alapértelmezettnek majd adjon lehetőséget, hogy aki akar az másképp dönthessen.

Kulcsszavak a témában

  1. Default Effect
  2. Status quo Bias

Hivatkozások:

Johnson, E., J.and D. Goldstein (2003) Do Defaults Save Lives? Science. Vol. 302 no. 5649 pp. 1338-1339

Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot Facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

https://viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/api/trackback/id/tr405332059

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neruo 2013.05.29. 20:59:49

Hmm, és ezzel a közel átlagos ökonometria / kutatásmódszertan házival lehet a Science-ben publikálni? :/ Számomra a legelső bekezdésből nyilvánvaló volt az ok.

Mivel az embernek (ma Magyarországon) életében kell rendelkeznie egy teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy közokirattal, és úgy tűnik számomra, hogy vérrokon sem tilthatja meg tiltakozó nyilatkozat híján a donorságot, így nyilvánvaló, hogy mi lesz a végeredmény.

Plusz, senki nem kérdezi, amikor meg már aktuális a kérdés, akkor már késő.

Inkább információhiány, mint alapértelmezett hatás. E kettő elkülönítése lenne az igazi Science-cikk.

Neruo 2013.05.29. 21:02:13

Legalább 2 perc keresés eredménye: www.ovsz.hu/oco/orszagos-transzplantacios-nyilvantartas

(Zárójel: a "szerv donorság lemondás" google keresésre minden más találat előjön, de ez nem)

Viselkedési Közgazdaságtan 2013.05.29. 21:25:20

@Neruo:
A probléma most már triviális, de például hasonlóan két csoportra oszlanak az országok az öngyilkossági ráta alapján, amire mind a mai napig (tudtunkkal) nincs magyarázat. Pedig valószínűleg hasonlóan egyszerű rá a válasz.

A cikk azért vizsgál egy izgalmasabb kérdést is. Ez pedig egy online vizsgálat arról, hogyan hat a default, de erről még később bővebben :)

Neruo 2013.05.31. 01:25:12

@Viselkedési Közgazdaságtan:

A cikket elolvastam (a kiegészítő anyagot is), azért írtam, hogy megdöbbentő, hogy el lehet ilyet adni. A kérdőív nem reprezentatív (és "nem is akar az lenni"). Az egy szem regressziócskán is erősebben elgondolkodhattak volna szerintem.

Viselkedési Közgazdaságtan 2013.05.31. 07:08:31

A reprezentativitás egy nagyon izgalmas kérdés az ilyen kutatásoknál. Szinte egyik sem az, kezdve onnan, hogy nagy részükben diákok vesznek csak részt. Viszont eleve nagyon nehéz reprezentativitást definiálni (Milyen szinten reprezentatív? Országos, világ, nemzeti...)
Ezért ezt úgy kerülik ki, hogy a kísérlet menetét és abban résztvevőket összetételét részletesen közlik, így bárki, aki reprodukálni akarja a kísérletet megteheti. Ez alapján, ha valaki szerint az eredmény csak a résztvevők aránya miatt alakult úgy, akkor csinálhat egy másik kísérletet más résztvevőkkel...

Neruo 2013.07.10. 16:28:54

@Viselkedési Közgazdaságtan:

A statisztikai problémáimat félretéve idő közben gondolkoztam, miért is zavar igazán ez a fenti ábra. Megjegyzem azóta egy előadáson is láttam ezt az ábrát felmutatni mint a default hatásra utaló "bizonyíték". És ez zavart.

A problémám az, hogy a szervdonorság esetében *nem teszik fel a kérdést*, ergo nem is alakíthatok ki valami téves véleményt a játék kifizetéseiről. Pl. mert ragaszkodni kezdek a saját plüssmackómhoz a bolti ugyanolyan plüssmackó helyett, vagy azért, mert az alapértelmezettség miatt azt gondolom, hogy a kormányzatnak jobb információi vannak arról, miért is hasznos nekem részt vennem a programban, stb. Ami történik a fenti ábrán az az, hogy egyszerűen nem vagyok tisztában a játékfával (és nem vagyok tisztában azzal, hogy nem vagyok tisztában...), és nem tudom (és nem tudom, hogy nem tudom...), hogy van választási lehetőségem. Akkor tudnék csak választani, amikor már meghaltam (és a szabályozás szerint vérrokon sem választhat helyettem, ha én azt nem tettem meg életem során egy bizonyító erejű magánokiratban vagy mi). Ez az első problémám.

A második problémám az az, hogy a leiratkozásnak konkrét költségei vannak. Ergo tisztában is lehetek a lehetőséggel, tisztában is lehetek a programban való részvétel valós értékével, akkor sem fogok kiiratkozni, mert olyan költsége van, amiért nem fogok szerezni egy közjegyzőt (vagy két rokont vagy akármit).

Tehát az ebben a cikkben lévő ábra bár hatásvadász, valójában teljes mértékben félrevezető, ugyanis nem identifikálható a default hatás belőle.

Az cikkben lévő on-line kutatásban ez nem probléma, mert ott az a kérdés: "Fel vagy iratkozva. Kiiratkozhatsz egy kattintással. Szeretnél kiiratkozni?", és ez kontrollálja mind a két fenti problémámat.

Ennek megfelelően szerintem a cikkben szereplő ábra idézése a default hatás illusztrálására helytelen, és némileg felelőtlenség is. Lehet, hogy amúgy valóban a default hatás okozza a különbséget, de ha ez így is van, az az ábra elemzéséből nem következhet.

Viselkedési Közgazdaságtan 2013.07.13. 12:45:13

@Neruo:

Jogosak a felvetések, hogy az ábrán látható értékek nem közvetlenül a default hatás miatt vannak (csak). Gondolkodunk, hogyan lehetne pontosítani, de valószínűleg a szöveg ott nem a legpontosabb, hogy valójában nincs feltéve a kérdés, csak hallgatólagosan.