Viselkedési Közgazdaságtan Blog

Viselkedési Közgazdaságtan Blog célja a terület bemutatása és népszerűsítése. A Blog Facebook oldalán, pedig további érdekességek és hasznos anyagok érthetők el. Like!

Képzés

Facebook

Portfolio Blogger

Viselkedési Közgazdaságtan

A legnagyobb talány

2013.06.05. 22:23 Viselkedési Közgazdaságtan

A TV műsorokból jól ismert helyzetben kell döntenünk: 3 ajtó közül az egyik mögött ott van a főnyeremény, míg a másik kettő mögött nincs semmi. Első lépésben a játékos kiválasztja a legszimpatikusabb ajtót majd a műsorvezető a hangulat fokozásképpen a maradék két ajtó közül kinyitja az egyiket, hogy megmutassa, hogy nem ott volt a főnyeremény. Ezek után megkérdezi, hogy továbbra is az elsőre kiválasztott ajtóban bízik vagy inkább váltana a másik még ki nem nyitott ajtóra.

Ön ilyenkor mit tenne?

talany.JPG

Az emberek többsége maradt az elsőre kiválasztott ajtó mellett. Habár a helyes válasz, hogy érdemes váltani! Még hozzá kétszer nagyobb eséllyel nyer, ha vált! De miért van ez így? Egyszerűen azt lehetne mondani, hogy annak az esélye, hogy elsőre a jót választjuk 1/3, míg annak, hogy valamelyik másik mögött van a főnyeremény 2/3. Ezért amikor váltunk, akkor 2/3 valószínűséggel nyerünk. A magyarázatra nem is szánunk több időt mivel ez annyira ellentmond az emberek által logikusnak tartottnak, hogy inkább ajánlunk pár helyet, ahol érdemes részletesebb elemzéseknek is utána olvasni. 

Ezt a problémát Monty Hall paradoxonnak (Selvin, 1975) szokás hívni az amerikai műsorvezető után (Magyarországon zsákbamacska néven futott az ennek megfelelő TV műsor).

Maga a megoldás annyira meglepő, hogy számtalan kritika érte és mind a mai napig vitatott. A probléma és annak megoldásának publikálása után is rengetegen nem fogadták el a megoldást (Tierney, 1991). Akit érdekel a téma annak ajánljuk, hogy gondolja végig, mi történik N ajtó esetén, amikor egyenként nyitják ki a nem nyertes ajtókat és minden egyes alkalommal válthat. Vagy érdekes lehet még, hogy az "áll az alku" című műsorban hasonló stratégiát érdemes-e folytatni.

Viszont számunkra leginkább az az érdekes, hogy az emberek miért ragaszkodnak az elsőre kiválasztott ajtóhoz. Ráadásul még akkor is, ha már tudják a megoldást. Erre szintén magyarázat lehet a Default Bias (Samuelson & Zeckhauser, 1988), amely szerint, ha van egy alapértelmezett helyzet, akkor azon már nagyon nehezen változtatunk, főleg egy olyan felfokozott helyzetben, mint egy országos TV műsor. Tehát megint azt látjuk, hogy a döntéseinket olyan szempontok befolyásolják mint, hogy mi volt az alapértelmezett döntés (Default Bias) és ezen belül, hogy mennyire bonyolult és felfokozott az a helyzet, ami kapcsán változtatnunk kellene ezen.

További Kulcsszavak:

  1. Default Bias
  2. Status Quo Bias
  3. Monty Hall Problem
  4. Endowment Effect
  5. Bertrand Box Paradox
  6. Three Prisoners Problem

Hivatkozások:

Selvin, S. (1975). A problem in probability (letter to the editor). American Statistician 29 (1): 67

Samuelson, W. and R. Zeckhauser (1988) Status quo bias in decision making. Journal of Risk and Uncertainty, 1, pp. 7–59

Tierney, J. (1991). Behind Monty Hall's Doors: Puzzle, Debate and Answer? The New York Times

Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot Facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

https://viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/api/trackback/id/tr785344378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.