Viselkedési Közgazdaságtan Blog

Viselkedési Közgazdaságtan Blog célja a terület bemutatása és népszerűsítése. A Blog Facebook oldalán, pedig további érdekességek és hasznos anyagok érthetők el. Like!

Képzés

Facebook

Portfolio Blogger

Viselkedési Közgazdaságtan

Te is negatív kamatot kapsz?

2013.06.24. 18:00 Viselkedési Közgazdaságtan

Két azonos összeg közül azt választjuk, amelyiket hamarabb kapjuk meg, "elvileg". Ha fizetni kell, akkor pedig, amelyiket kesőbb kell fizetni. Ez a logika alapvetően határozza meg a közgazdasági gondolkodást, hiszen emiatt kérünk kamatot egy előnytelenebb időpontért (Samuelson, 1937). Azt is láttuk, hogy hajlamosak vagyunk akár túlértékelni is a jelenbeli értékeket és túlságosan nagy hozamokat követelünk meg a jövőbeliektől. 

loser.jpgEzzel szemben számos helyzetben mi magunk kérünk alacsony vagy kifejezetten negatív kamatot, még akkor is, ha kaphatnánk jó kamatozást is.

A leghíresebb példa a fizetések kapcsán merült fel (Loewenstein & Sicherman, 1991). Azt kérdezték meg emberektől, hogy ha lenne egy olyan projekt jellegű munka, ami hat évig tart akkor a felsorolt 7 lehetőség közül melyik fizetési pályát választanák. Minden fizetés nominálisan (amit készhez kapnak) átlagosan évi 25 000 dollár volt. De az egyik esetben csökkenő volt ez az összeg, tehát az első évben magasabb fizetése lenne majd folyamatosan csökken. Másik esetben egyenletesen minden évben 25 000 dollárt kapnának és a maradék esetekben különböző mértékben, de mindig növekvő fizetést kapnának.

Az emberek többsége valamelyik növekvő fizetést választotta. Pedig ez negatív kamatot jelent, hiszen, ha az elején kapnak nagyobb fizetést azt még mindig befektethetik vagy bárhogyan felhasználhatják. Fontos, hogy a kutatásban kifejtettek számos részletet, mint például, hogy a projekt utáni időszakot nem befolyásolja, hogy mit választottak ...

A fizetéseken kívül például megjelenik ugyanez a hatás a negatív eseményeknél is, mint a fájdalom eltűrése. Ráadásul a fizetésnél még mondhatjuk, hogy hipotetikus kérdésre nagyon más a válasz mint, ha valóban megtörténik. Viszont ebben az esetben az embereket különböző intenzitású fájdalmaknak tették ki, majd megkérdezték, hogy melyiket akarja újra végig csinálni (nem mondhatja, hogy egyiket sem) (Kahneman et al., 1993;Ariely, 1998). Az emberek többsége a nagyobb, de folyamatosan javuló fájdalmat választotta.

Ezekből is jól látható, hogy annak érdekében, hogy egy pozitív trendet éljünk meg hajlandóak vagyunk negatív kamatot elfogadni/kérni. De az az érdekes helyzet, hogy még olyan helyzetben is hajlandóak vagyunk negatív kamatot elfogadni, amikor semmilyen trend nincs jelen, hiszen nem egy sorozatos értékrő van szó. Hardisty és szerző társai (2012) azt találták, hogy kisebb kifizetések esetén, inkább azonnal rendezzük a "tartozást" még akkor is, ha később egy kisebb összeget kellene fizetnünk.

Összességében jól látható, hogy számos esetben hajlandóak vagyunk negatív kamatot nem egyszerűen elfogadni, hanem kifejezetten kérni. Ezáltal számos esetben, ha megfelelően tálalják elénk a döntési helyzetet még mi kérjük, hogy negatív kamatot fizethessünk.

Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot még több érdekességért a Facebookon.

 További Kulcsszavak

  1. Preference for Improvement
  2. Preference for spread
  3. Present bias
  4. Magnitude effect
  5. Gain-loss asymmetry

 

Hivatkozások

Ariely, D. (1998) Combining Experience over Time. Journal of Behavioral Decision making, Vol. 11, 19-45

Hardisty, D., J., Appelt, K., C. and Weber, E., U. (2012) Good or Bad, We Want it Now: Fixed-cost Present Bias for Gains and Losses Explains Magnitude Asymmetries in Intertemporal Choice. Journal of Behavioral Decision Making.

Kahneman, D., Fredrickson, B., L., Schreiber, C., A. and Redelmeier, D., A. (1993) When More Pain Is Preferred to Less: Adding a Better End. Pschological Science, Vol. 4(6), pp. 401-405

Loewenstein, G. and Sicherman, N. (1991) Do Workers Prefer Increasing Wage Profiles? Journal of Labor Economics, Vol. 9, No. 1, pp. 67-84

Samuelson, P., A. (1937) Note on Measurement of Utility. The Review of economic Studies, Vol. 4, pp. 155-161

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/api/trackback/id/tr105360531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Husz_János_Puszita 2013.06.24. 20:10:37

Ez kifejezetten emberi tulajdonság. A kutya mindig a legjobb falatot kapja ki először a kajából. :D

A közgazdászok új generációinak előbb-utóbb be kell venniük a tantervbe más társadalomtudományi ágakat, humánetológiát, ( evolúciós ) pszichológiát, szociológiát.
Az emberi, így a gazdaság szereplői viselkedésének vajmi kevés köze van a matematikai képletekhez.

Viselkedési Közgazdaságtan 2013.06.25. 15:53:14

@Husz_János_Puszita:

Kedves János,

Szerintünk is nagyon fontos, hogy a közgazdaságtan minél több területről merítsen. Mi csak annyival egészítenénk ki a felvetését, hogy szerintünk ez nem mond ellent annak, hogy matematikai képletekkel írjuk le az emberi viselkedést. Talán egy jó példa erre a halogatás pszichológiai megfigyeléseire épülő hiperbolikus diszkontálás.

viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/2013/05/23/hiperbolikus_diszkontalas_a_halogatas_keplete