Viselkedési Közgazdaságtan Blog

Viselkedési Közgazdaságtan Blog célja a terület bemutatása és népszerűsítése. A Blog Facebook oldalán, pedig további érdekességek és hasznos anyagok érthetők el. Like!

Képzés

Facebook

Portfolio Blogger

Viselkedési Közgazdaságtan

Ne fizesd meg az alkalmazottat

2013.07.05. 09:23 Viselkedési Közgazdaságtan

Az alkalmazott is motiváltabban és jobban dolgozik, ha nem fizetik meg. Bármilyen meglepő számos tény támasztja ezt alá.

Arról már írtunk, hogy hajlamosak vagyunk a fizetésünkből is engedni csak azért, hogy azt érezhessük, hogy növekedni fog a jövőben(Loewenstein & Sicherman, 1991). Így érdemes alacsony fizetést adni, mert az később könnyebb növelni.

nincs-fizetes.pngAzért sem érdemes túl nagy fizetést adni, mivel kísérletekben azt találták, hogy a magasabb fizetéssel arányosan kisebb a teljesítmény (Ariely et al, 2009). Ez alól egyetlen kivétel van, amikor mechanikus, monoton munkáról van szó. Ebben az esetben a magasabb fizetés nagyobb motivációt és így nagyobb teljesítményt jelent. Viszont azokban a munkákban, amikben örömüket lelik a dolgozók és látják az értelmét lényegesen kisebb fizetséget kérnek, mint ahol a feladat értelmetlennek tűnik, bármennyire is kreatív (Ariely et al, 2008). Még rengeteg vizsgálat készült arról, hogy a pénzügyi motiválás mennyire nem hatékony sok estben (Beilock & Carr, 2005), de ezen kutatások legfontosabb üzenete, hogy kifejezetten a kreatív, magas szellemi munka esetén nem túl erős motiváló tényező a fizetés önmagában. Mivel a pénzügyi motiválás nem hat a munka minőségére viszont pozitívan hat annak mennyiségére (Jenkins et al, 1998).

A kísérletek mellett az életből vett megfigyelések is abba az irányba mutatnak, hogy például a top menedzserek esetén a túlzott fizetés hátrányosan érintheti magát a céget, mivel egy nagyon magas bónusz elvonhatja az emberek figyelmét a munkáról vagy megnőhet a csalásra való hajlandóság. Például az opcióban való fizetést sokáig pozitív megoldásként tartották számon, amíg Lie (2005) nem vizsgálta meg az opciók kifizetését és a részvények mozgását. Ebben azt találta, hogy a részvényárfolyamok gyakran úgy alakultak, hogy ez a menedzserek opcióinak kedvezzenek (ez az amerikai felügyeletet is érdekelte később).

A kutatások még arra is rámutattak, hogy sokkal nyitottabban és motiváltabban dolgozunk olyan munkákon, amiért nem kapunk fizetést.

Összességében nem állítjuk, hogy kisebb fizetéssel jobb eredményt lehet mindig elérni. De a kutatásokból jól kirajzolódik az a minta, hogy a fizetés mellett milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, hogy valójában jó eredményt érjenek el az alkalmazottak.

Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot még több érdekességért a Facebookon.

További Kulcsszavak

  1. Preference for improvement
  2. Psychology of Money
  3. IKEA effect
  4. Bonus scheme
  5. Intrinsic moitvation
  6. Extrinsic motivation

Hivatkozások:

Ariely, D., Kamenica, E. and Prelec, D. (2008). Man’s Search for Meaning: The Case of Legos. Journal of Economic Behavior and Organization, 67, 671-677.

Ariely, D., Gneezy, U., Loewenstein, G., and Mazar, N. (2009). Large Stakes and Big Mistakes. Review of Economic Studies, 76, 451-469.

Beilock, S. L. and Carr, T. H. (2005). When High-powered People Fail: Working Memory and “Choking Under Pressure” in Math. Psychological Science, 16(2), 101-105.

Jenkins G.D., Mitra, A., Gupta, N., and  Shaw, J., D. (1998) Are financial incentives related to performance? A meta-analytic review of empirical research. Journal of Applied Psychology 83(5) 777-787.

Lie, E. (2005) On the timing of CEO stock option awards. Management Science (51) 802-812.

Loewenstein, G. and Sicherman, N. (1991) Do Workers Prefer Increasing Wage Profiles? Journal of Labor Economics, Vol. 9, No. 1, pp. 67-84

A bejegyzés trackback címe:

https://viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/api/trackback/id/tr385389885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

blasiusii 2013.07.05. 21:26:33

Akit érdekel a téma, ajánlom a coursera.org egyik ingyenes online kurzusát, amit Dan Ariely vezet: "A Beginner's Guide to Irrational Behavior". Nevezett kísérletekre utal a kurzusban.

Egy kiigazítás: a magasabb fizetéssel nem csökken a teljesítmény, csak egy bizonyos szint felett (tehát csökkenő görbét mutat). Általánosságban elmondható, hogy minden esetben a "fair" bérezés a legmotiválóbb, sem több, sem kevesebb. (Ez most eléggé egyértelműen hangzik, de az igaz, hogy csökken a pénz határhasznossága - tehát a pár milliós fizu után egy újabb nem annyira motiváló, mint az első millió.)

Viselkedési Közgazdaságtan 2013.07.05. 23:30:09

Köszönjük az ajánlást és mindenképp mi is ajánljuk a kurzust:
www.coursera.org/course/behavioralecon

De sajnos már befejeződött, de ettől függetlenül hasznos anyagokat lehet ott találni és más kurzusok is nagyon érdekesek lehetnek.

A kiigazításban nem teljesen értünk egyet, mivel a kísérlet nem egyszerűen csökkenő határhasznot mutat, hanem kifejezetten káros, negatív hatást. Ariely et al (2009) cikke részben itt elérhető:
www.bos.frb.org/economic/wp/wp2005/wp0511.pdf
Itt a 10. oldalon az eredmények összefoglalásánál jól írja, hogy "additional incentives can decrease performance".
A 24. oldalon pedig a kísérleteket számszerűen foglalja össze, ahol például a Labirintus nevű játékban az alacsony fizetség esetén 5,9 pontot értek el, közepes esetén 4,6 pontot míg a magas fizetség esetén csak 4,1 pontot.
Tehát abszolút értékben rosszabbul teljesítettek nem csak a fizetséghez képest arányosan.