Viselkedési Közgazdaságtan Blog

Viselkedési Közgazdaságtan Blog célja a terület bemutatása és népszerűsítése. A Blog Facebook oldalán, pedig további érdekességek és hasznos anyagok érthetők el. Like!

Képzés

Facebook

Portfolio Blogger

Viselkedési Közgazdaságtan

Közgazdasági kísérlet

2014.02.12. 18:31 Viselkedési Közgazdaságtan

A közgazdasági kísérleteknek két nagy csoportja van: a gazdaságpszichológia (Economic Psychology) és a kísérleti közgazdaságtan (Experimental Economics). Az első inkább a pszichológusokra jellemző, míg a második a közgazdászokra. Az alapvető különbség egyetlen egyszerű dologban megfogható. A kísérleti közgazdaságtan csak olyan kísérletek hajlandó elfogadni, amelynek a döntései valós következménnyel (például pénzzel) motiválva vannak. Ezzel szemben egy jól megszerkesztett hipotetikus játék vagy kérdőív elfogadható lehet a gazdaságpszichológia számára. 

A pénzügyi motiválás mellett szól, hogy egyébként az emberek nem fogják komolyan venni a kérdéseket, viszont ez meglepő módon ritkán igaz. Számos hipotetikus kísérletet és kérdőívet hasonlóan komolyan vesznek, mint kisebb nagyobb pénzügyileg motivált kísérletet. Ráadásul sok esetben szinte lehetetlen megfelelően motiválni pénzügyileg az embereket ésszerű technikai feltételek és költségek mellett.

Néhány héttel ezelőtt feltettünk egy hipotetikus kérdésekből álló online kérdőívet. Sok szempontból vitatható volt a módszer, de valójában ez egy nemzetközi kutatás előzetes próbája volt. Az "eredeti" kutatás pénzügyileg motivált kontrollált laborban történik.

Nézzük is milyen hibák jelentkezhetnek és jelentkeztek. A kutatás konkrét előzetes eredményeit a következő posztban közöljük.

Első probléma, főleg a hipotetikus kérdéseknél, hogy nem a valódi válaszukat írják az emberek, hanem megpróbálnak megfelelni valamilyen feltételezett helyes vélekedésnek. Például aránytalanul sokan pontosan a várható értéken adnák el a kockázatos szelvényt. Holott számtalan esetben bizonyított, hogy az emberek alapvetően kerülik a kockázatot. De sokan valószínűleg úgy érezték, hogy jobban teljesítenek, ha a matematikai várható értéket adják meg válasznak. Ez a jelenség ("hiba") általában a magasabban képzettekre jellemző.

A második probléma ott lehet, hogy az előzetes eredmények alapján valószínűleg (akár öntudatlanul is) torzítanak a véleményükön a kérdés feltevésének módja miatt. Azt kérdeztük, hogy mennyiért adna el egy adott lottó szelvényt vagy kupont. Viszont ha azt kérdeztük volna, hogy mennyiért lennének hajlandóak megvenni, akkor valószínűleg alacsonyabb összegeket kapunk. Ezen általában a pénzügyileg motiváltság sem mindig segít (azért tud javítani).

Harmadik probléma, hogy online kontrollálatlan körülmények között lehetett kitölteni. Például valaki többször is kitölthette. De probléma volt azzal a kérdéssel is, ahol meg kellett becsülni a várható értékeket és a jelenértékeket. Volt köztük olyan feladat, amit számológép nélkül biztosan nem tudnak az emberek pontosan megadni mégis számtalan pontos eredményt kaptunk. Tehát nem mindenkinek volt ugyanolyan a technikai lehetősége.

Negyedik probléma az volt, hogy az időbeli kérdésekre nagyon kicsik voltak a különbségek és az emberek nagyon sokszor egyszerűen ugyanazt az összeget írták oda több kérdésre is. Önmagában ez nem hiba, de az elemzések jelentőségét erősen megkérdőjelezhetik. Itt is egyértelműen érezhető volt, hogy a hipotetikus jelleg rontott ezen a helyzeten.

Ennek ellenére hasznosak és az elemzés szempontjából fontos információkat lehet kinyerni az adatokból, mivel a kutatás fő kérdése, hogy milyen hasonlóság van az emberek idő és kockázati attitűdjében, így ezek a hibák nem olyan súlyosak, hiszen feltételezhető, hogy mind a két kérdés típusra ugyanúgy hatottak.

Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot még több érdekességért a Facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

https://viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/api/trackback/id/tr15781538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.