Milyen a legjobb banki hitel, a bank szempontjából?
Miért olyan nyereséges a gyorskölcsön és miért éri meg betétet szedni hosszú távon?
Miért lehet ezeknél messze a piacinál jobb kamatokat érvényesíteni?
Azt már láttuk, hogy a halogatásnak mi lehet az oka és, hogy ezt a hiperbolikus diszkontálással szokás matematikailag leírni. Viszont ezen felül még van további két sajátossága az intertemporális döntéseknek (időértékelésnek). A klasszikus feltételezés szerint a döntéseinket az aktuális piaci kamatláb mellett kellene kiértékelnünk. Ezzel szemben a következő három anomáliát lehet megfigyelni az emberek időértékelésénél (intertemporális döntések). Az anomáliákra és az azt leíró általános hiperbolikus diszkontálásra (Loewenstein & Prelec, 1992) nem térünk ki részletesen, de érdemes áttekinteni annak, aki mélyebben is vizsgálná a témát.
- Piacinál magasabb kamatokkal számolunk rövid távon és alacsonyabbal hosszú távon (Időinkonzisztencia - Dynamic inconsistency) (Thaler, 1981)
- Minél nagyobb összegről van szó annál kisebb kamatot is hajlandóak vagyunk elfogadni (Nagysági hatás - Magnitude effect) (Thaler, 1981)
- Ha mi kapjuk a kamatokat akkor nagyobb kamatot várunk el, mintha nekünk kell fizetni: (Nyereség - veszteség aszimmetria - Gain - loss asymmetry) (Thaler, 1981)
A látszat ellenére a harmadik pont izgalmasabb mint elsőre tűnik, mivel számtalan probléma és aszimmetria gyökere, viszont a legjobb banki hitel megalkotásához nem segít.
Nézzük példát az első két esetre.
Mennyit hajlandó maximum fizetni, ha a mostani 5000 forintot csak egy hét múlva kell megadnia?
Átlagosan erre olyan 6000 forintot mondanak az emberek.
Mennyit hajlandó maximum fizetni, ha a mostani 5000 forintot csak egy év múlva kell megadnia?
Átlagosan erre olyan 8000-10 000 forintot mondanak az emberek.
A pénzügyi számítások alapján az első esetben 20% kamatot kértek (6000/5000=1,2) egy hétre, míg maximum 100% (10 000/5000=2) kamatot egy évre. De, ha jobban ránézünk, akkor éves szinten az első esetben (1,2)^52=13105! Kimondhatatlanul magas kamat. Tehát jól látjuk, hogy rövid távra messze a "piacon" elfogadott kamat feletti összeget is hajlandóak vagyunk kifizetni. Itt nem arról van szó, hogy ennyivel magasabb kamatot számolnánk fel, hanem felszámítunk egy egyszeri fix költséget, ami miatt éves szinten ez ilyen hihetetlen nagy kamatra jön ki. Ezt modellezi jól a kvázi-hiperbolikus (Béta-Delta diszkontálás) (Quasi-Hyperbolic Discounting) (Laibson, 1997).
A második hatásra, nagysági hatásra, érdemes folytatni az alábbi példákat.
Mennyit hajlandó maximum fizetni, ha a mostani 5 000 000 forintot csak egy hét múlva kell megadnia?
Átlagosan erre 5 500 000 kisebb összeg a jellemző.
Tehát nagyobb összeg esetén kisebb mint 10%-t vagyunk hajlandóak fizetni. Tehát a nagysági hatás szerint minél kisebb összegről van szó annál nagyobb kamatot vagyunk hajlandóak fizetni.
Tehát ezek szerint akkor számolunk a legmagasabb kamattal, ha kis összegekről van szó rövid távra. A piacon tipikusan ezek a gyors kölcsönök. Ezekben az esetekben egyszerűen az emberi természet szerint nagyon magas kamatot vagyunk hajlandóak fizetni.
Ezzel szemben a legkisebb kamatokkal akkor számolunk, ha nagy összegekről és hosszú távú döntésekről van szó. Tehát az embereknek ilyenkor betétet érdemes ajánlani, mivel a piacinál kisebbet is sokszor elfogadnak. A bankok régóta felismerték, hogy rövid távra hitelt adni hosszú távra betétet szedni érdemes.
További kulcsszavak:
- Hiperbolikus diszkontálás (hyperbolic discounting)
- Általánosított hiperbolikus diszkontálás (Generalized Hyperbolic Discounting)
- Kvázi-hiperbolikus diszkontálás (Quasi-Hyperbolic Discounting)
- Projekciós torzítás (Projection Bias)
Hivatkozások:
Laibson, D. 1997. Golden Eggs and Hyperbolic Discounting. Quarterly Journal of Economics 112 (2): 443–477
Loewenstein, G. and D. Prelec (1992). Anomalies in Intertemporal Choice: Evidence and an Interpretation.
Thaler, R. (1981). Some empirical evidence on dynamic inconsistency. Economics Letters (8), 201-207
Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot Facebookon.
