Pontosabban Ausztria után közvetlenül Magyarország a legjobb. Ez nem más, mint a szervfelajánlás, azaz hogy hány ember hajlandó donorként szerveit felajánlani (például halála után) egy másik ember életének megmentéséért. Az alábbi ábra összefoglal különböző országokat szerint, hogy hány százaléka az embereknek ajánlja fel szerveit a hivatalos adatok szerint.
Ez alapján jól látható, hogy két nagy csoportra oszthatók az országok. Az egyikben nagyon magas arányban ajánlják fel a szervüket, míg a másikban nagyon alacsonyan. Számos ötlet felmerült, hogy miért pont így alakult ki a két csoport:
- Kulturális oka van? De akkor a svéd és a dán miért van két különböző csoportban, ahogyan az angol és a francia...
- Van aki nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra? De akkor Hollandia, ahol nagyon sok pénzt költöttek toborzásra miért áll rosszabbul, mint Magyarország, ahol szinte semmit.
Végül egy sokkal egyszerűbb magyarázatot találtak (Johnson & Goldstein, 2003) arra, hogy mi lehet a háttérben. Ez pedig egyszerűen az úgynevezett Default Effect (Alapértelmezett hatás). A két típus között egyszerűen annyi a különbség, hogy másképp teszik fel ugyanazt a kérdést. Dániában arról kell nyilatkozni, hogy felajánlja-e a szerveit. Míg Magyarországon arról, hogy nem szeretné felajánlani. Más-más az alapértelmezett. Magyarországon azért ilyen magas az arány, mert aki külön nem nyilatkozik, hogy nem szeretné, annak úgy veszik, hogy felajánlotta, míg Dániában fordítva. Egyszerűen ez az apróság okoz rengeteg országban donor hiányt.
De, ami még érdekesebb, hogy rámutat arra, hogy milyen erős hatás az alapértelmezetten felajánlott opció. Tehát, ha valaki valamit el akar érni, akkor az általa kedvelt lehetőséget tegye alapértelmezettnek majd adjon lehetőséget, hogy aki akar az másképp dönthessen.
Kulcsszavak a témában
- Default Effect
- Status quo Bias
Hivatkozások:
Johnson, E., J.and D. Goldstein (2003) Do Defaults Save Lives? Science. Vol. 302 no. 5649 pp. 1338-1339
Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot Facebookon.