Mi alapján készül a Boldogság-Szenvedés lista?
Vajon milyen tudományos oka lehet, hogy Magyarországon a 4. legnagyobb a szenvedők aránya a világon. A Gallup idei eredményéről sokat lehetett olvasni pár hete, de talán kevésbé derültek ki belőle, hogy mi lehet az oka ennek az eredménynek és mit is jelenthet ez az eredmény pontosan. Önmagában már az is érdekes, hogy miért Bulgária vezeti ezt a listát.A Gallup egy több évtizedes kutatás alapján meghatározott pár olyan szempontot, ami alapján jól fel lehet mérni, hogy egy ember mennyire boldog, mennyire elégedett az életével. Ezek alapján minden országból megkérdeznek egy reprezentatív mintát az ő helyzetükről, ami alapján mindenki kap egy értékelést 1-10. Azokat nevezik szenvedőknek, akik 1-4 osztályzatot kapnak ezen a listán. Tehát ezen emberek aránya alapján állították fel a listát.
Hogyan definiálják a boldogságot?
Fontos és vitatott kérdése minden ilyen kutatásnak a boldogság definíciója. Alapvetően két boldogság mérést különböztetnek meg. Az első, hogy rákérdeznek az embereknél, hogy most ebben a pillanatban hogyan érzi magát. A másik, hogy arra kérdeznek rá, hogy általánosságban mennyire elégedett az életével, mennyire elégedett azzal, amit eddig elért és így tovább. Maga a kutatás egy sokkal összetettebb és precízebb elemzésen alapul, de a kutatási módszertan inkább az elsőbe tartozik. A pontos különbségekről a Nobel díjas közgazdász népszerűsítő stílusú előadását érdemes megnézni (magyar felirattal) amit Facebook oldalunkon már régebben közzétettünk.
Miért szenved több ember Magyarországon, mint polgárháborútól és éhségtől szenvedő országok?
Ezekre a kérdésekre választ kereső kutatások egyik alapgondolata, hogy az emberek saját maguk helyzetét nem önmagukba értékelik, hanem relatív módon (Clark, Frijters & Shields, 2008). Például a jövedelmüket az alapján ítélik meg, hogy mennyire változott az elmúlt években, hogy mennyire jó a környezetéhez képest és, hogyan érzi mennyire jó a hozzá hasonló munkát végzőkhöz képest. Az éhező afrikai nem érzi rossznak a helyzetét, aki sose látott mást, aki jobban élt volna. Az is kimutatható, hogy az országok között is kimutatható az a hatás, hogy egymáshoz mérik egymást és a javulásukat.
Leegyszerűsítve, ha egy ember személyes és országos szinten azt érzi, hogy másoknak jobb, akkor ő rosszul fogja érezni magát az abszolút jólététől szinte függetlenül.
Kihez hasonlítjuk magunkat?
Ha elfogadjuk ezt a gondolatmenetet, akkor a legfontosabb kérdés, hogy kihez hasonlítjuk magunkat. Ez egy izgalmas szociológiai kérdés, amihez nincs pontos kutatás az ismeretünkben, de könnyen feltételezhetjük, hogy hagyományosan Németország és Ausztria az egyik mérce, míg napjainkban az Európai Unió és annak fejlettebb, gazdagabb országai. Ez alapján azt kérdezzük magunktól, hogy az én magyar fizetésem miért kisebb, mint EU-s (német, osztrák, dán,angol...) társaimé. Ezt tovább rontja, hogy az elmúlt évtizedben nem volt érezhető folyamatos javulás és az a tény, hogy az elmúlt években egyre inkább nőttek a társadalmi különbségek is.
De akkor ez másokra igaz?
Ezt a gondolatmenetet alá támasztani látszik az a tény, hogy hasonló helyzetű EU-s országok szintén előkelő helyen szerepelnek ezen a listán. Bulgária egyenes az első, míg Románia is a 15. helyet kapta. Szintén ez az elmélet magyarázhatja, miért voltak "boldogabbak" az emberek, amíg a keleti országokhoz hasonlítottuk inkább a helyzetünket.
További kulcsszavak:
- Relative income
- Happiness and Utility
- Easterlin Paradox
- Gallup Well-Being Index
Hivatkozások:
Clark, Frijters, Shields (2008), Relative Income, Happiness, and Utility: An Explanation for the Easterlin Paradox and Other Puzzles, Journal of Economic Literature.
Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot még több érdekességért a Facebookon.