Viselkedési Közgazdaságtan Blog

Viselkedési Közgazdaságtan Blog célja a terület bemutatása és népszerűsítése. A Blog Facebook oldalán, pedig további érdekességek és hasznos anyagok érthetők el. Like!

Képzés

Facebook

Portfolio Blogger

Viselkedési Közgazdaságtan

Az ész lett a világon legjobban elosztva!

2014.03.15. 13:22 Viselkedési Közgazdaságtan

Mivel mindenki úgy érzi, hogy neki az átlagosnál kicsit több jutott. Ez már tudományosan bizonyított is és úgy hívják túlzott magabiztosság (overconfidence).

Talán a legismertebb példa, amikor az embereket arra kérték, hogy értékeljék az autóvezetési tudásukat az átlaghoz képest. Ha mindenki reálisan értékeli a saját tudását, akkor a válaszok átlagának pont az átlagot kellene kapni. Ezzel szemben átlagosan jobbra értékelik magukat az emberek az átlagnál (Svenson, 1981). Ugyanezt az eredményt kapták, ha menedzseri képességekről volt szó akár diákokról, akár tapasztalattal rendelkezőkről volt szó (Larewood & Whittaker, 1977). Összességében az emberek hajlamosak túl optimistán megítélni azokat a folyamatokat, amit kontrollálni tudnak. A egyik módja, hogy ezt a jelenséget csökkentsék, ha nem átlagról beszélünk, hanem egy konkrét személyhez kell viszonyítani magunkat, függetlenül attól, hogy mennyi információnk van a konkrét személyről (Alicke et al, 1995).

De hol van ennek hatása?

Kimutatható, hogy a cégvezetők pénzügyi döntéseit szisztematikusan befolyásolja, mennyire jellemző rá (opciókból becsülve) a túlzott magabiztosság (Malmendier et al, 2011). Igaz, ugyanebben a cikkben azt is kimutatták, hogy sok más személyiség jegy is befolyásolja a cégvezetők döntését. Ilyen például, hogy aki a nagy gazdasági világválság alatt nőtt fel az kevésbé kedvelte a hitelfelvételt vagy, hogy akinek volt katonai tapasztalata az agresszívabb gazdaságpolitikát követett a cégben.

Ennek ellenére az egyik legelterjedtebb példa mégis a cégfelvásárlásokhoz köthető. Azt az érdekes összefüggést, hogy a felvásárlások átlagosan negatív hozamot hoznak, gyakran magyarázzák a cégvezetők túlzott optimizmusával (Malmendier et al, 2008). Úgy érvelnek, hogy a cégvezetők túlzott magabiztossága miatt olyan árért is hajlandóak felvásárolni cégeket, amik már a valóságban átlagosan nem térülnek meg.

Hogyan lehet ezt mérni az életben?

A túlzott magabiztosság az egyik legkutatottabb téma volt az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére nehezen lehet pontosan elkülöníteni más hatásoktól. Az egyik kísérletben azt vizsgálták, hogy ha saját tudásukra kell fogadni az embereknek, akkor is kimutatható-e, hogy túlzottan magabiztosan viselkednünk. Viszont a kísérlet eredménye szerint az emberek inkább alulbecsülték tudásukat és ezt tették a kockázatvállalási attitűdöktől függetlenül (Blavatskyy, 2009). 

Kövesse a Viselkedési Közgazdaságtan Blogot még több érdekességért a Facebookon.

További kulcsszavak

  • Overconfidence
  • Self-serving bias

Hivatkozások:

Alicke, Mark D., M.L. Klotz, David L. Breitenbecher, Tricia J. Yurak et al., 1995, Personal contact, individuation, and the better-than-average effect, Journal of Personality and Social Psychology 68, 804-825.

Pavlo R. Blavatskyy, 2009, Beting on own knowledge: Experimental test of overconfidence, Journal of Risk and Uncertainty, 38(1), 39-49.

Larwood, L., and W. Whittaker, 1977, Managerial myopia: Self-serving biases in organizational planning, Journal of Applied Psychology 62, 94-198.

Malmendier, Ulrike, and Geoffrey A. Tate, 2008, Who makes acquisitions? CEO overconfidence and the market’s reaction, Journal of Financial Economics 89, 20-43.

Malmendier, Ulrike, and Geoffrey A. Tate and Jon Yan, 2011, Overconfidence and early-life experiences: The effect of managerial traits on corporate financial policies, Journal of Finance 66, 1687-1733.

Svenson, Ola, 1981, Are we all less risky and more skillful than our fellow drivers? Acta Psychologica 47, 143-148.

A bejegyzés trackback címe:

https://viselkedesikozgazdasagtan.blog.hu/api/trackback/id/tr305861381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása